Dani

2009.01.11. 15:28

Dani kutyámról egy egész fejzetet írtam az "Eb a vadász kutya nélkül "c.könyvemben. Ha valaki nem olvasta volna, akkor most, röviden. Aktuális azért lett az emlékezés, mert két nappal ezelőtt, Dani kutya az örök vadászmezőkre távozott.

Betegségét nem részletezem ,de nincs szívfájdítóbb látvány, egy beteg állatnál. Az ember legalább tud panaszkodni. A kutya csak néz, szép, bánatos szemével, a tekintete mondja, hogy segíts gazdám, nagy a baj.

dani

Ha szabad ilyet mondanom, szépen ment el.

Pontosan ezen a napon volt nálunk az unokám, Lúcia, vagy ahogy én nevezem, Manócska. Megszokta ő a kutyákat, mert Danin kívül Berci a magyar vizsla is  házunk lakója, de azért egy kicsit tisztes távolságból rajongott a kutyákért. Simogatásról szó sem lehetett.

Amikor Dani kutya már annyira beteg volt, hogy járni sem tudott, unokám odaült mellé és simogatta.

Sajnos, vagy sem, ezt nem tudom, az elmúlását is látta.

Nagyon szomorúan ült az ölemben, meséltem neki, hgy Dani már fönn van a mennyországban, ott nagyon jó dolga van, mert az angyalok vigyáznak rá.

Lepattant az ölemből, odaszaladt a karácsonyfához, ahol egy kis kedvenc angyalfigurája lógott és azt mondta: papa, ezt az angyalkát is adjuk Daninak.

Dani az angyalkával lett eltemetve. Ő is a Vendel szobor mellé, ahol már Pici kutyám alussza örök álmát. 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://acelcsaba.blog.hu/api/trackback/id/tr72870953

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

red alert · http://autosiskola.blog.hu 2009.01.11. 23:50:23

Ha lehet ilyet mondani, részvétem... pár napja én is hasonló és mégis más dologról írtam itt: kutyaiskola.blog.hu/2009/01/06/az_orok_tars