Amilyen az adjon Isten...!

2009.03.27. 21:17

Az előző történetbéli Apeh-os pasas vadásztatása is maga volt a kínszenvedés, de legalább bennem volt a remény, hogy az a "bizonyos" nap után, abbahagyja az esztelen lövöldözést.

De mit kezdjek, egy több éve vadászó, multimilliomossal, aki úgy érezte, hogy a pénzéért mindent megkaphat. Valami csoda autóval állított be, annyit tudott rólam, hogy én vagyok a vadőr. Miután a dr. címet a civil életben nem használom, az megmarad a fehér köpenyhez, bár legtöbbször ott sem. Minek ! Nem a cím, hanem a "mögöttes" dolog számít. Nem túlzok, olyan eligazításban részesültem, hogy csak kapkodtam a fejem.

Őzbakot akar lőni, neki mindegy mekkora, de estére legalább hat darab legyen. Remekül lövök - mondta magáról, kétszázról a légy farkát lelövöm. A puskája is a legkorszerűbb, a legdrágább darab volt, igaz, teljesen új. Próbalövésnél, lukba lukat lőttem - híreskedett.

Atya Isten ekkora "arcot" én még életemben nem láttam, őszintén szólva, ettől valami kis bosszú indult meg bennem.  Bizony Isten nem írígység, jól megvoltam a magam akkori szegénységével. Elhatároztam, ezzel a pasassal ki fogok ba..ni !  Nem bánom, hogy van pénze, ez, a gernya itt semmit nem fog lőni. Elég szépen voltak még abban az időben őzeink, úgyhogy elég nehéz mutatvány lesz úgy autózni, hogy egyet sem lássunk.

Kora délután volt még, amikor elindultunk őzbaknézőbe. A történet harmadik szereplője, az előzőekben már "megénekelt", kedvenc UAZ-om volt. A nyári melegben leszereltem az autó ablakait, mert a drága szovjet elvtársak arra nem gondoltak, hogy  jó lenne, ha egy autóban az ablakokat le is lehetne tekerni. Így valahogy ki lehetett bírni a hőséget.

Ezzel a szarral megyünk - kérdezte a jóember. Az hagyján, hogy megsértett engem, de megsértette az autómat. Öcsém, ez vért kíván - döntöttem el magamban.

Szorgalmasan poroszkáltam a területen, a nyitott ablakon csak úgy zúdult be a púder finomságú por. Oldalra néztem és örömmel állapítottam meg, hogy a puskáját is egyre vastagabb por fedi. Lehet, hogy túl gonosznak tűnök, de miközben autóztunk, rendesen kaptam az eligazítást, mégpedig alpári stílusban.

Amikor egy kicsit a nap ereje abbahagyott, egyre többször láttam felállni bakokat. Egyik baknál  - amit már ő is észrevett - szóltam, hogy szálljunk ki, mert rá fogunk cserkelni. Ő azután dehogy száll ki -utasított rendre, menjek közelebb, azután forduljak úgy, hogy ő a kocsiból kényelmesen tudjon lőni.

Kb. 150 méterig közelítettem a bakra, akkor már láttam, hogy ha még megyek, akár egy métert is, el fog ugrani. Eltekertem a kormányt balra, hogy jó kilövése legyen az emberemnek. Ekkor elkezdett dirigálni. Így nem kényelmes - mondta, egy kicsit előre. Ez most sok - viszza egy kicsit. Mondhatni, az autóval céloztunk.

Na egyszer azt mondja, most jó, lőni fog. Még a távcsövemet sem vettem elő, hogy nézzem a kiszemelt bakot, csak kényelmesen hátradőltem az ülésben. Amikor már úgy hallottam, hogy szaporábban veszi a levegőt, majd visszatartja, szép finoman a bal vállam felé, nekidőltem az ajtónak. Ebben a mozdulatban dörrent a fegyver. A rohadt életbe - szentségelt, fölé lőttem. Ne tudom mi van velem, nem szoktam hibázni - morogta.

Nem szaporítom, még három baknál "elsütöttem" ezt a súlypont áthelyzős trükkömet, aminek eredménye, még három hibázás lett.

Szét akarta törni a drága fegyvert, szidott mindenkit, majd kijelentette, hogy mára vége a vadászatnak, szar ez a puska.

Semmiféle tanulsága nincs a történetnek - számomra. De ennél nagyobb baj, hogy ez az ember számára sem. Részemről, csak egy kicsinyes bosszú volt, amit nem vett észre. Ha leordítom a fejét és kikérem magamnak a vadőrök nevében a viselkedését, csak az  utánam következő hívatásosok sorsát, esélyét rontom. Ez az ember már az életben nem fog megváltozni. Elrontotta a saját pénze!

Sajnos, manapság egyre több van ebből a fajtából !

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://acelcsaba.blog.hu/api/trackback/id/tr271030072

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fica kornelia 2009.03.28. 22:02:49

:-)))ez tettszik!
Tipikus,akkora az "Uriember" egó-ja,h véletlenül sem venné észre,hogy mi történik körülötte...és természetesen kizárt,hogy esetleg Ö lenne a baki!
Juj de sok ilyen van!!!

Acél Csaba · http://acelcsaba.blog.hu 2009.03.29. 12:27:56

A vadászat, csak egy kicsi szegmense az életnek, de a benne történtek azért tipikusak. Egyre több ilyen szaralak szaladgál a "civilek" között is.