Szarvasbőgés

2009.09.02. 05:52

Már két napja szeptembert írunk, ami a gyerekeknek a nagyon várt, vagy nagyon utált iskolakezdést jelenti. Nekünk, vadászoknak a szarvasvadászat kezdetét.

Majdnem teliholdas éjszaka van, sok sok vadász ül a lesen és remegő kézzel emeli puskáját az erdők királyára. Nem tudom a pontos statisztikát, de ezekben a napokban, több száz szarvasbika dőlhet  el élettelenül, hogy mire a boldog vadász melléérjen, szeme már tompán tükrözze a Hold hideg fényét. 

Horribile dictu, a vadászoktól elnézést kérek, de sajnálom őket. No nem a vadászokat, hanem a bikákat. Sokkal több élményt tud számomra nyújtani egy bőgő bika, ahogy nagyfülű tehenekből álló, kissé csapodár háremét félti, terelgeti, hogy a nászra fogékonyakat, óriási vemenciával "borítsa". Ha megjenik egy galád rivális, akkor kezdődik a csata, sokszor életre , halálra. Nem való ebbe az idillbe a puska dörrenése. 

Ezt, a visszafogottságot a szarvasok iránt, nem a sok év alatt "jólakott" vadász mondatja velem, ugyanis, alig pár igazi selejt bika trófeája van a falamon. Több év óta ezek száma sem szaporodik. De az élmények a látványok sokasága igen. A szememmel "vadászom".

Majd erről is beszámolok !

A bejegyzés trackback címe:

https://acelcsaba.blog.hu/api/trackback/id/tr901354569

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fica kornelia 2009.09.03. 22:15:46

Szeretem,hogy nem csak a"vadász ösztön"uralkodik Önben,hanem az emberiség és a természet csodáiért való tiszteletet!!!

solti anasztazia 2009.09.09. 22:00:11

Jaj de szepen fogalmazott.El is hiszem,hogy szep latvany lehet...tenyleg el kellene egyszer kiserni ilyenkor magat..de nem otthagyni,mert en a sotetben felek..