Becsület.

2009.11.13. 10:04

Nem tudom, ki mennyire, de én kényes vagyok rá. Egy jómódú vállalkozó nem fizetett ki egy évi munkáját, a neki dolgozó ismerősömnek. Nem kis tételt, jó nagyot. Azóta "sunnyog", kerüli, nem mer a szemébe nézni, mert "természetesen" a dolog telefonban bonyolódott.  Egy "csóró" munkanélküli - mondhatni - ellenpéldaként - a tartozását, ha apró részlezekben is, de próbálja neki törleszteni. Rövid a történet, de nem minden tanulság  nélküli.

Ha az ok-okozatot megfordítjuk és zárójelben megjegyzem némi cinizmust és a jelenlegi magyar állapotokat  is belekalkulálom,mert sajnos bele kell, akkor igaz lehet ennek a jelenségnek a mozgatója, azaz, azért lesz szegény valaki, mert becsületes, és a gazdagság "édestestvére" a becstelenség. Mint mindenben, itt is tisztelet a kivételnek.

Vadászatban is kényes vagyok a becsületre. Mert a vadászatban is minden olyan séma szerint történik, mint általában mindenhol.

Vadássz velem, megmondom ki vagy !

Szerző: Acél Csaba

1 komment

Címkék: becsület

A bejegyzés trackback címe:

https://acelcsaba.blog.hu/api/trackback/id/tr311521951

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

solti anasztazia 2009.11.15. 23:00:13

Nem tudom kire gondolt..de van nekem is ismerosom,aki jart mar hasonlo modon..nem mondok nevet,ugyis tudja kire gondolok..