Első libám !

2010.01.10. 16:25

A történetet másodszorra írom, az első variációnál elment a gépem agya. Ha netán mégis "előkerül" akkor fog ki fog derülni, igazat írtam-e elsőre. 

A nyolcvanas évekig is sokat jártam libázni. Szolnokon laktunk, ha jött a hívás, hogy azonnal gyere, nagy a köd, sok a liba, mire a tetthelyre értem, általában hétágra sütött a Nap és sehol egy liba. Ilyenkor sajnálkozva tárták szét karjaikat a vendéglátók, hogy a liba már csak ilyen állat.

Azután ide költöztünk a Duna nevét viselő falumba. Rögtön az első évben történt. Fácánvadászaton. Két erdő között, egy pár hektáros kukorica vadföldet zörgetett a januári szél.No meg én, a kutyámmal, mert hajtóként éppen ide keveredtünk. Ekkor húzott a fejem fölé egy öt tagú libacsapat. Lehet, hogy a vadaknak száron hagyott kukoricára akartak jönni, de észrevették a mozgást és már emelkedtek is . A szárnytollak hangosan zizegtek a nagy erőlködésben.

Sosem az elsőt, jutott eszembe, mert az a vezérliba, aki már lehet, hogy több vadásszezont megért, mint én.

 A másodikat vettem puskacsőre és már kalimpált is lefelé.  Annyira megörültem, hogy elfelejtettem duplázni. Azt nem mondom, hogy biztos sikerült volna, de elsőre rögtön dublét lőni, ahogy mondani szokták, nem semmi. Így, ez a liba az első és aznap, az egyetlen maradt.

Az elsőt azután nagyon sok követte, majd írok ezekről a vadászatokról is.

A bejegyzés trackback címe:

https://acelcsaba.blog.hu/api/trackback/id/tr541661453

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

solti anasztazia 2010.01.10. 21:53:53

Na vegre!!
Hat igen a liba mar csak ilyen...en mar csak tudom..de biztos erdekesebb libara vadastni,mint nagyvadra..
puszi