Csabanapi bak!

2012.07.09. 09:34

 Úgy rontott rá a bak, a békésen legelésző sutára, mint akit puskából lőttek ki és egészen a szomszédos lesig kergette. Annyit meg tudtam állapítani, hogy ezt a bakot kerestem, ághiányos, öreg példány, nyugodt szívvel lőhető.  Lenne, ha nem rohant volna el.  Érdekes a bakoknak ez a haragja, vagy dühe, a szoptatós suták iránt. Ennek hormonális magyarázatával senkit nem untatnék. De nem fog eltelni három hét és ez a bak-harag, őrült szerelembe fog csapni. Érdekes ugye?

Tehát ott hagytam abba, hogy elszáguldott a "bakom".  Mivel már háromnegyed kilenc volt, a völgyben, ahol ültem, már erősen szürkült, lélekben lemondtam róla.Éppen kezdtem számolni, hogy erre a bakra még "csak" harmadszorra vagyok itt, mi ez ahhoz képest, amikor egy másikért harmincnál többször tettem ezt. Érdekes a vadászatban a reménynek és a csüggedésnek a gyors váltása, ugyanis a bak - lenyugodva már -  megjelent az erdő szélén és a bokrok hajtásait lassan csipegetve, egyre közeledett.

Szerencsémre, mielőtt besötétedett volna, már lőhető távolságra ért. Az utolsó falat szájba helyezése és  a zsigerelés, már az autóm lámpájának fényében történt.

A bejegyzés trackback címe:

https://acelcsaba.blog.hu/api/trackback/id/tr1004637300

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Paci-ens 2012.07.10. 20:19:04

Tesó!
Őszinte irigy gratulációm!
De azért megjegyezném, hogy a Babarcon elejtett bakok közül, az Én egyszarvúm űberel mindent.
süti beállítások módosítása