Tengelic.

2013.01.05. 12:42

A fákról deret olvasztó langyos déli szél, erre a napra viharossá erősödött. Szerencsére! Ugyanis a fácánokat jól megemelte és úgy vitte őket, ahogy a legvadabb madarak sem tudnak repülni. Egy baráti társasággal vadásztunk a címbéli helyen - tesszük ezt, egyszer egy évben   -  ahogy mondani szoktuk "ládás" madarakra. De kijelenthetem, hogy még talán egyik sem sikerült ilyen jól.  Az ilyen típusú  vadászatokkal  az a baj és kicsit  illúzióromboló, amikor a jámbor fácánok még a kutyáktól sem nagyon akarnak felrepülni, inkább rémülten futkosnak a vadászok között ide-oda. Ha meg nagy nehezen szárnyra kapnak, akkor csak a legközelebbi fa fölső ágáig jutnak, onnan pislognak le értetlenül, hogy mi ez a nagy ribillió, meg ez a nagy durrogás.

Ezen a napon ebben nem volt részünk, remekül szálltak a madarak, szóltak is a puskák szorgalmasan, a magas fácánokra pedig igen pazar lövéseket lehetett leadni.

Ezúton is köszönöm a meghívást, a vendéglátást.

A bejegyzés trackback címe:

https://acelcsaba.blog.hu/api/trackback/id/tr584999365

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.