Csalánnal vered?

2016.08.31. 10:13

Létezik egy népies, mondhatni vulgáris - de mégis találó - mondás, ami felszólító módban így hangzik: " a saját far..al, verjed a csalánt"!  Elég nehéz más, hogy úgy mondjam szalonképes szavakkal értelmezni, mert ez így jó, ahogy van.

Azért megpróbálnám. Majd azután elmondom, hogy miért is teszem. Szóval az a valaki, aki a csípős, gonosz csalánt a saját micsodájával veri, az nem mást tesz, mint olyan dolgokkal fenyegetőzik, vagy kérkedik, amik nem a sajátjai, tehát a felelősséget is áthárítja másra. Valahogy így gondolom, de igazából, mégis az eredeti változat a jobb. Mondhatni tökéletes.

De ez csak egy szólás-mondás, én viszont megtapasztaltam a valóságot. No, nem a micsodámmal - az mégsem egy számottevő hely rajtam - hanem mindkét karomon és rövidnadrágos csupasz lábszáraimon.  Ugyanis nekiálltam egy régi lest kikaszálni, ami azt jelentette, hogy másfél méteres csalánokkal birkóztam, amelyiket már a kasza sem vitte, olyan vastag szára volt, azt metszőollóval nyiszitáltam, raktam félre, szóval szinte feredőztem a csalánban.

A csalán mérge meg olyan, hogy először csak csíp egy kicsit, amitől vakarózni kell. Azután a csípés marássá fajul, a marás égő érzéssé, az égő érzés beszarós fájdalommá. Ezek a stációk, amik estére érik el a csúcspontot.

Lehet borogatni, lehet kenegetni, szart sem ér. Ilyenkor lehet elgondolkodni az eredeti mondáson, hogy ha a karunkon ezt teszi a csalán, akkor ott valahol mit művelne...!

Kínvallatásnak megtenné!

A bejegyzés trackback címe:

https://acelcsaba.blog.hu/api/trackback/id/tr8511665102

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása