Aranycsütörtök !
2018.02.02. 17:04
Ahogy a Hortobágyon a magányos gémeskút a látóhatárt ékesítő alkotás, úgy a csütörtöki vadászatunk helyének a Paksi erőmű volt a távoli háttere. Szerencsénk volt, a bejósolt eső elmaradt, helyette szél támadt, nem is kicsi. A szabadon száguldó szél, a csatornapart nádasába belekapott, táncra kérte az" öregecske" nádszálakat, akik - jó sokac asszonyok módjára - bajt, bánatot elfeledve, kacér táncba kezdtek, hajladoztak, ringatóztak.
Tudtuk, hogy lesz a nádasban madár - mert Gábor barát mondta - de azt is, hogy a szélben rakéta módjára fognak repülni,. Igaza lett, amit akkor érzékeltem igazán, amikor az egyik leállásban úgy viharzott el fölöttem egy kakas, hogy még a nevét sem lett volna időm kimondani, nemhogy meglőni.
Ez a nap a pazar lövések napja volt - ha talált - mert az ilyen széllel hajtott kakasoknak akár egy kocsirúdnyit is elébe kell tartani.
Azért nem mehetek el szó nélkül a prológus és az epilógus mellett sem - ami most nem az írásom elülső-hátulsó felcicomázását jelenti - hanem a vadászat előtti fokhagymás lángost és a befejezés utáni halászlét.
Híjnye de szép, kerek nap lett ebből a csütörtökből !
Köszi Gabi !
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.