"Látványsport "!

2018.09.07. 12:38

Mit is nevezünk lőkészségnek?  Nyilván azt, ha valaki - jelesül egy vadász - eltalálja a kiszemelt vadat. Hogyan lehet szert tenni a lőkészségre?  Kitartás, szorgalom, gyakorlás, stb. hiszen a lövészet önállóan is létező sportág, nem feltétlen a vadászat része, célpont lehet egy korong, vagy egy céltábla közepe.

Igen ám, de a vadászat ennél sokkal több, az előbbi száraz tényeknél ezerszer sokszínűbb, már csak azért is, mert nincs két egyforma eset, hogy mást ne mondjak, a korongozás is a repülő vadat, imitálja - sőt valamikor ennek őse a galamb lövészet volt, ahol farkát vesztett galambokat lőttek, még olimpiai versenyszámként is -de  hol van ez ahhoz, amikor magasan cikázó gerlék húznak az ember feje fölött, teljesen kiszámíthatatlanul. 

És van itt még valami, ami csodássá teszi a gerlevadászatot, meg egyáétalán a szárnyas vadak vadászatát. Ez pedig nem más, mint a társaság, a barátok, akik egy-egy jól sikerült lövés után megemelik a kalapjukat, vagy egy brávó, szép volt kiáltással díjazzák a teljesítményt. Magányos vadásznak ez nem jár ki, amitől éppen a savát-borsát veszíti a teljesítmény. 

Ha választanom kéne, hogy egy szál magam lövök száz gerlét, vagy barátok társaságában "csak" felét, de szépeket - akkor nem kétséges a válaszom. Barátok - azaz "nézőközönség" nélkül a vadászat olyan, mint focimeccs, zárt kapuk mellett.

A magányt kedvelő vadászoknak, ott a magasles !

A bejegyzés trackback címe:

https://acelcsaba.blog.hu/api/trackback/id/tr2014227723

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.