Be kell látnom, hogy ez a 'blogosdi", már kimegy a divatból, éppen, mint a könyvolvasás. Nem tudom, hogy kedvük, vagy türelmük fogyott el az olvasóknak - de ez világjelenség.  Éppen kilenc éve írogatom jól-rosszul írt történeteimet, így már összasítve egy jókora könyvet megtölthetne - de minek. A…

Egy göcsörtös akácia foltos árnyékában pihent az öreg hím oroszlán. Igazából nem volt mit kipihennie, inkább a fáradtság húzta csontjait. Sok évet megélt, falkavezérként vezette csapatát, igazi királyként uralkodott, egész életét a falkának szentelte, de mára belefáradt. Sajogtak a régi sebek, egy…

MIután a blogom írását kissé hanyagolom - más kifejezési formákkal élvezkedek - ezért azon sem csodálkoznék, ha teljesen elfogynának az olvasóim.  Azért így Karácsony előestéjén, advent utolsó vasárnapján, megragadom az alkalmat, hogy  - aki olvas, aki nem mindenkinek egyaránt - áldott, békés…

Tudom kedves lencsém, hogy te csak befogadtad és minden kritika nélkül továbbítottad a látnivalókat, de azért mégis csak részese voltál minden szépnek, vagy kevésbé annak, ami 76 év alatt ért. Már majdnem történelmi távlatnak nevezhetőek első élményeid, mert azok a háború utániak, majd sorban az…

Már ez a Napoleoni seregeket is térdre kényszerítő "tél tábornok" is olyan tisze-tosza telecske lett, nem képes havat hozni, meg baktérium ölő hideget. Csak olyan félve kopog be az ajtón, igazán nem tudja eldönteni, hogy akkor most berontson, vagy szépen kívül maradjon.Ilyenkor jön a "bezzeg az én…