Veszélyes üzem !

2021.05.20. 09:51

Napok óta vagy esik, vagy fúj, legtöbbször mindkettő. Sárban, latyakban még a leg elszántabbak is meggondolják,a vadászatot, bár ha belegondolok, a fiatalkori énemnek egyik sem volt akadály. Ezek szerint a megszállottság nem időjárás - , hanem életkor függő ?

Pár napos a történet, de még ma is viselem nyomait. Nátha és köhögés formájában. Az "úgy volt", hogy a hajnali pirkadat már a határban talált, őzbak nézőben. Májusban, a sok eső után a repce, a gabonafélék "túlnőtték" már az őzeket, a szarvasoknak is- ha itt lennének - csak a fejük állna ki belőle. Az ügyes, jószemű vadőrrel abban bíztunk, hogy az éjszakai eső után, kijönnek az őzek a vizes takarásból, hogy szárítkozzanak. 

A módszer az volt, hogy autóból nézgelődtünk, ha bakot láttunk, akkor arra rácserkeltünk. Remek dolog, vadászias is, csak fárasztó. Amíg gyanútlanul legelt a bak, addig meggörnyedve osontunk, ha felmelte a fejét, akkor leguggoltunk ! Tornaórák rémálma a békaügetés sejlett erő a múltból, amit már akkor sem kedveltem. 

Aztán a belopott távolság már a részletes mustrát is megengedte, de miután kiderült, hogy nem ő az, akit keresünk, vissza az autóhoz, rám izzadt gúnyában, lehúzott ablakkal autóztunk tovább, hogy többször ismételjük a "békaügetést".

Az álmoskönyvek szerint sem jelent sok jót, ha az izzadt cucc ráfagy  az emberre, de akkor is nagyon élveztem ezt a napot. A légcsőhurutot és köhögést már nem annyira !  

A bejegyzés trackback címe:

https://acelcsaba.blog.hu/api/trackback/id/tr5316566472

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása