Mit hord a szél?

2020.02.05. 10:11

Hígulunk hígulunk, ahogy a pörköltből gulyáslevest farag a beleöntött víz. A vadásztársadalom is hígul, miután "úri" sikk lett a vadászat, sorra másra léptetik be egymást a politikusok, ahol a pénz ugye nem nagyon számít. A háború utáni vadásztársaságok zöme az egyszerű, csizmás emberekből verbúválódott, csak egy-két "osztályidegen" ember kerülhetett be. Aztán ez is lazult, a társaságok összetétele igen színessé vált, volt benne gyárigazgatótól kezdve, TSz kombájnosig mindenki. 

Ebben az időszakban már én is társasági tag voltam, sőt vadászmestere egy alföldi társaságnak, így jó belelátásom volt a dolgokba. Annak az időszaknak a legnagyobb erénye az az egy év próbaidő volt, amin mindenkinek át kellett esni, bármilyen rangja, titulusa is volt, hajtóként kellett kezdeni, hogy a tagfelvételen esélye legyen. Most semmi más "csak" pénz kell hozzá! 

A vadásztársasági tag - bármi is volt a "civil" életben - vadászat közben, alatt, csak egy volt a sok közül. Nagyon jól működött a dolog, remek barátságok köttettek, jól megfért egymással a csizma meg az íróasztal. 

Nos, ez volt a múlt, a jelen pedig az, hogy egymást passzírozzák be az "urak", amire mondanám, hogy a"szél is összehordja a levelet!"(noch dazu: szemetet !) Most, hogy a vadászati világkiállítás egy anyagilag jól fizető lehetőség lett-  mármint a lenyúlásra - olyanok is vadászok lettek, akikkel nem szívesen vállalok közösséget.

 Gond egy szál se, az én korosztályom rövidesen kikopik ebből a jelenből és akkor hajrá, mehet a vadirtás !

A bejegyzés trackback címe:

https://acelcsaba.blog.hu/api/trackback/id/tr2415459690

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.