Hajnali boldogság !
2012.09.09. 09:59
A " fejtetőre" állt göncölszekér rúdja a szemközti erdő fái közé mutatott, alsó csillagával szinte beleérve az erdő sötét sziluettjébe, éppen oda, ahol a bika bőgött. Valamikor, a göncölszekér rúdjának állásásból tudtam, hogy hány óra van, de a világítós óra kiváltotta a bonyolult számítást. A magasles alatt egy patak csörgedezett, ide vártam az éjszaki szerelemtől megszomjazó bikát, illetve a háremét, akiket - várhatóan - bódultan követ majd.
A keleti égbolt derengése fokozatosan elnyelte a csillagokat, a bika egyre fáradtabban és rövidebbeket bőgött, azután jó hosszúkat hallgatott. Már majdnem befejezettnek tekintettem a vadászatom, amikor disznók megjelenése ragasztott vissza a les deszkájára.
Egyforma süldők - biztos alomtestvérek - bújtak elő az erdőből és lassan közeledtek Itt-ot beletúrtak a tarlóba, de csak játékból, hiszen a hosszú éjszaka alatt teleehették magukat a közeli kukoricásban. Olykor átcsobbantak a patakon, hogy a "túlparton " is rendetlenkedjenek egy kicsit. A fegyverem már kibiztosítva lapult a markomban, de még vártam, egyrészt, a javuló "lővilág" miatt, másrészt úgy láttam, hogy érdemes türelmesnek lenni, mert egyre jobb lesz a helyzet. Mondhatni biztos voltam a dolgomban. Ez pedig vadászatban sosem jó.
Mielőtt lövéshez jutottam volna, úgy eltűntek, mintha a föld nyelte volna el őket. Nem is baj - gondoltam - a savanyú a szőlő logikája mentén - ugyanis bonyolult lett volna a lejárt műszakis Nivámmal a lőtt disznót fuvarozni. Szóval még meg sem lőttem, de már a sorsát egyengettem. Micsoda önbizalom, ugye?
Álmos vagyok, fáradt, de tele élménnyel . A kutyafáját, de szép hajnal volt..
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Paci-ens 2012.09.09. 17:41:30
Te voltál a pirkadó hajnal mindent eldönhető, életekkel rendelkező nagy Ura.
Már, már rátetted volna a kezed(célzógombod) egy gyanútlan süldőcskére, de a sors még nálad is nagyobb Úr, ezért a kücsü disznócskának még nem jött el a végtisztesség.
Jobb ma egy elengedett disznó, mint a zsigereléssel járó,derékhasogató fáradság, egy ilyen Öreg kisnyugdíjasnak!
Na ugye, hogy ugye!