Akárhogy berzenkedek az okostelefont mágikusan bűvölőkre, a leszegett fejű agymosottakra, az időjárás jóslatokra én is vevő vagyok. Csak egy kis ide-oda nyomkodás és máris tudtam,hogy a Szeged közeli vadászterületen milyen lesz a másnapi időjárás. Lesz-e eső vagy sem. Azt írta a "kisokos", hogy délig nem lesz eső, akkor hurrá, nekünk éppen ennyi kell a vadászathoz. 

Üröm az örömben, hogy a "tetthelyhez" közeledve egyre több rendőrautó és rendőr cirkált az utakon, nem is eredménytelenül. mert  kisebb, nagyobb migráns csoportokat vettek körül, akiknek eddig tartott a kaland. Biztos sokan közülük valóban kalandorok, hamis álomkergetők, de olyanok is szépszámmal lehetnek, akik az éhség, a szegénység elől menekülnek. Ilyen tömeg estén lehetetlen az ocsut a magtól szétválogatni, megy minden elfogott vissza, a menekült szállásra. Aztán kezdődik minden előlről, van olyan, aki harmadszorra akadt "horogra,"

A vadászterületre érve még a Napocska is kisütött, még ha bágyadtan is egy kicsit, de decemberi Naptól ennél többet nem lehet elvárni. A fácánok is örültek a tiszta szép időnek, nagy kedvvel emelkedtek, ez meg a mi kedvünket hozta meg, szép, magas lövéseknek lehetett gratulálni. 

Két, "V" alakban repülő, panaszosan krúgató darucsapat is áthúzott felettünk, amitől a lelkünk egy kicsit ünneplőbe öltözött, a puskák is elcsendesedtek, és ameddig el nem tüntek a távolban ezek a szép, nemes madarak, addig csak a kérdések maradtak, hogy ők miért nem keltek a többiekkel vándorútra. 

Lehet, ha ezt tudnám, akkor azt is, hogy miért indul el valaki egy távoli országból és a többi miért marad!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.