Sajnálom ezt a B.T. S-őt, hogy lopott. Nem azért, mert lebukott, hanem magáért a tényért, a "piti" lopásért. Ugyanis az "elszámolásnál", amíg az egyiknél, "csak" a hívatalos szervek vonják  - jogosan - felelősségre, a másiknál, a saját lelkiismerete.

Most kötnék át a vadászatra.Sok helyen és vadásztársaságnál,( tisztelet a kivételnek ) bocsánatos bűn a lőtt vad hazavitele. Vétek leadni ezt a finom "anyagot" - szól a felmentő itélet és már utazik is a vad valamelyik vadász konyhája felé. Ezeknek a vadászoknak nem kell a TV előtt ülve minősíteni magukat, hogy igen én loptam, a nevem is lopakodó lett. Vadásztársasági lopakodó.

Mennyiben és miben különbözik a szalámi lopás a vad ellopásától. Semmiben - ami magát a tényeket illeti - de húsmennyiségben igen és nem a szalámi javára. De amitől még sarkosabb a dolog, hogy a vadász sosem azért viszi haza a vadat, mert otthon nincs mit ennie.

Megtévedt egy ember, aki felett csak az törjön pálcát, aki még sosem vitt el sehonnan egy fűszálat sem. Ugyanis nem az érték nagyságától kellene függenie a bűntudat nagyságának. Jelentem, ötven évvel ezelőtt, az érettségi ballagáshoz loptuk az orgonát.Igaz, kollektívan, de igen hatékonyan. Hölgyeim, uraim, lehet licitálni.....! 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.