Tisztázzuk. Mármint, hogy nem a rebellió szól belőlem, hanem a jogos felháborodás. Lehet, hogy már unalmas a morgásom, de nekem meg felháborító a bűrokrácia miatti várakozásom. Azt már kiveséztem, hogy miért is kell több mint két hónapig arra várnom, hogy valahol valakik ráírják a fegyvertartási engedélyemre, hogy nem szorulok gondnokságra. No, ha lassan is, de ráírták - nem okozva meglepetést., mert azért csak tudnék róla, ha gondnokság alatt állnék. 

Szépen minden be lett pecsételve - a lassan betelő -  fegyvertart. igazolványomba, puskák, pisztolyok rendben, orvosi érvényes, végre mehetek vadászni. Node az ördög egy aranyos kis fegyver "személyében" megkisértett, gondoltam a sokat gyepált öreg mordályomat  nyugdíjazom, már ráfér a pihenés és "őrá" cserélem. Ez az ötletem éppen három nappal a frissen megújított dolgaim után pattant ki a fejemből, szaladtam is a "hatósághoz", hogy ugyan adjanak már nekem egy vásárlási engedélyt. Frissek az igazolásaim, három nap alatt gondnokság alá sem kerültem, stb. Bizony leforrázott a hír, illetve felforrt tőle az agyvizem, mindent újra kell kezdenem, élén a várakozással. Ennél szarrágóbb hívatalt még életemben nem láttam ahol szinte tudatosan bosszantják és alázzák az ügyfeleket.

Nem tudom mit szólnának, ha a rendelőmbe én is 90 napos határidőt adnék nekik. Csak hadd fájjon....!  

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.