A pálinkához való viszonyom, helyesebben iszonyom kell újraértékelni. Pálinka kóstolóra szólt egy meghívás, azt hiszem a helyét is mondhatom, a Szekszárdról Siófokra vezető út mentén, Harc községbe. Egy családi manufaktúra működik ott, igényesen, magas színvonalon.

Maga az üzem is lenyűgöző, a vörösréz üstök és a rozsdamentes acél csövekkel összekötött  tartályok, motorok, labirintusa, ahol mindent számítógép vezérel. Bizony jókora lépés nagyapám által barkácsolt "szeszgyárához" képest, igaz egy percig sem bánta az öreg, ha elkobozták a fináncok, pár nap múlva egy rossz lábasból, meg némi rézcsőből, már működött is az új. 

No és az ízek ! A valódi és nem belemagyarázott ízek, ahol a kajszi az kajszi illatú, a besztercei szilva meg egyenesen királyi ! Ha jól emlékszem, 47 féle pálinka készül ebben az üzemben, mondjuk olyan furcsaságok is, mint a répa pálinka. 

Kóstolás közben kellett igazat adnom a Magna Cum Laude együttes Pálinka Dalának, ami egy részlete így szól: "Az istenek könnycseppje gyógyír, Bánatra, örömre, Én téged fogadlak egyszer majd, Gyermekként örökbe."

Ha nem is adoptálom a pálinkát, de a véleményem revidiálom. Valóban létezik finom, fantasztikusan finom pálinka is. Nem csak a gatyaszaggató !

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.