Rókakaland.

2011.10.12. 15:45

Az előző napi nyárias meleget, viharos szél sodorta az ősz karmaiba, úgy kellett felöltözni, mint enyhébb teleken. Ember ill. vadász legyen a talpán, aki ezt jól tűri.  Az igéretes teliholdat alacsonyan rohanó felhők takarták, csak itt-ott engedve neki egy kis kíváncsiskodást.Ilyenkor sziporkázó ezüst-fény ragyogta be a tisztást, a lesen ülő árnyékomnak még integetni is tudtam.

Igéretes hely volt, lehetett disznót, szarvast várni, de nem az jött. A szemközti bokrok közül egy róka bújt ki- talán a holdvilágtól meglepődve - azonnal leült, jobbra balra nézegetett, mint aki ötletet gyűjt, merre lehetnek az őszre készülő egerek. Hófehér pofaszőre és gallérja szinte világított, jókora példánya volt fajtájának. Azonnal eldöntöttem, hogy engem nem érdekelnek a disznók, a szarvasok, nekem ez a róka kell. Eközben elindult őkelme is, a közelben egy szóró üzemelt, talán egér is látogatja - vélhette ravaszul. Ekkor már kisértem a puskám szálkeresztjével, de egy füttyentés kellett, hogy a csodálkozás pár másodpercére megálljon. Hogyan kerül a fütty az erdőbe ?- torpant meg csodálkozva - de a választ már soha nem fogja megtudni.

Ezern az estén is bebizonyosodott, hogy egy lövéstől még nem szaladnak a vadak világgá, mert a róka lövése után kb. egy órával már disznók szaladgáltak a nyiladékon. De ez már egy másik történet.

A bejegyzés trackback címe:

https://acelcsaba.blog.hu/api/trackback/id/tr323297613

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Paci-ens 2011.10.12. 19:56:27

Tesó!
Szerintem a rókád mindent figyelembe véve indult el a kora esti vadászatra. Azon a szórón már párszor megtömhette a pocakját.
A szél forgása, és a felhők pásztái arról biztosították, hogy, be tud csúszni a következő boruláskor a megfelelő helyzetbe a vacsorához. Csak egy valamivel nem számolt, Veled.
Innentől kezdve tippelek:
1- nem lövöm meg a süldőt, mert akkor zsigerelnem kell,és mikor fogok hazaérni, hogy a blogomat bővítsem egy újabb történettel, még ha nem is adom le a felvásárló helyen.
2- a jó vadgazda szemével gyönyörködtél az előtted zajló látványon, azzal a saját magad megnyugtatására ötlött gondolattal, hogy holnap is van nap.
Szerintem kettes.

Acél Csaba · http://acelcsaba.blog.hu 2011.10.12. 20:42:52

@Paci-ens: Valahogy így, mert pl.a nagy gyesznó látványakor még csak a puskám után sem nyúltam és milyen igazam volt, mert pár perc múlva a malackák nyargaltak utána.Egyébként is totál elégedetten ücsörögtem a lesen, mert tudtam hogy valahol az erdő szélén fekszik a rókám, ha már unom az ücsörgést , odamegyek hozzá és valami fotót csinálok róla.

csőrike1 2011.10.13. 23:07:26

Gratula a rókához!
Egy ilyen "kalandra" én is vágyódom már
régóta.
süti beállítások módosítása