Finálé!

2011.12.04. 12:04

Ott hagytam abba, hogy zergementesen telt a délután. Ahogy lefelé kanyargunk a szerpentinen - ott annál a hütténél, ahol jöttünkkor senki nem volt - most autók állnak és barátságos fény szűrődik ki a kis faház ablakain, olyan karácsonyi üdvözlőlap érzetet keltve. Egy vidám, Kalocsáról jött társaság invitál beljebb, mire "észbe kapok" már a második forralt bort iszom, mások se tétlenkednek, így azután olyan fergeteges hangulat teremtődik, amit csak mi, magyarok tudunk produkálni.

Azt javasolják, hogy holnap annál a hegynél próbálkozzunk, amelyik az ő házuk felett szökik az égbe, mondják, hogy előző nap sok zergét láttak a gerincnél. Búcsúzásnál már alig tudok felállni, mindkét lábam kőkemény görcsben - hogy hogyan lesz ebből holnap hegymászás azt nem tudom, de a két pohár bor után nem is érdekel.

Sajnos hamar reggel lesz, még sötétben indulunk, ugyanis nekünk kéne hamarabb felérni a hegyre. Egy szakadék osztja meg a meredeket, nekünk addig kell mászni, ahonnan már a szakadék túloldalára tudok lőni, ott lesznek a zergék. Ez volt terv! Csak felében sikerül, én itt vagyok a randevú helyén, ülök egy szikla mögött, fázok, didergek, csak a zergék nem jönnek. Fent a magas sziklaormokon mutatnak be bravúros ugrásokat, de inkább távolodnak.Már jó egy órája fagyoskodunk, amikor végre történik valami.

Három "kölyökzerge" ugrál egy sziklatömbön, játszanak, kergetőznek, miközben egyre közelednek. No, nem közelebb háromszáz méternél. Mondja Tóni, hogy próbáljam az egyiket célba venni. Nem értek a zergékhez, de az előbb azt mondta, hogy kicsik. Most akkor lőhető, vagy sem. Kérdem Tónit, mit tegyek? Ez a Te problémád - mondja. Magyar nyelvű áldást mormogok Tóninak, amit ha értene, lelökne. Miközben a célkereszt a zergén - és most ott, ahová lőni kell, ujjam az elsütőbillentyűn - emígyen hezitálok. Kis zerge is zerge, két napja küzdök is érte, no de, ha kicsi, akkor nem kéne. Miközben vívódok, az "én zergém" szépen lefekszik aludni.

Mondom én, hogy az élet a legnagyobb problémamegoldó! - kész ennyi volt a zergevadászat, szedelőzködünk, le kell érnünk időben hogy délben indulhassunk. Ugyanis ködös utakat jósolnak hazafelé.

Majd tavasszal egy kiskakast lősz ugyanitt - vigasztal Tóni.

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

Szerző: Acél Csaba

6 komment

Címkék: zerge

A bejegyzés trackback címe:

https://acelcsaba.blog.hu/api/trackback/id/tr873436056

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.