Rossz hírek jöttek szalonka ügyben, a pesszimisták szerint az idei vonulás elmarad. Itt-ott, látni, hallani őket, de az igazi szalonkahúzás várat magára. Még a hátralévő egy-két napban van esély, de egyre haloványabb.Hallani szakmai magyarázatokat, miszerint afrikai telelőhelyükön méteres hó esett és ezért kelet és nyugati irányban elhúzódtak, így a visszavezető útjuk már nem a Kárpát medence fölött zajlik. Ezt a magyarázatot szívesebben fogadom, mint azt, hogy ennyire lecsökkent volna a számuk.

Tegnap este, egy éger erdő melletti kicsit vizes zsombékos tisztáson álltam, a Nyugati égbolt világosságát fürkésztem, hátha egy hosszúcsőrű jelenik meg rajta, talán hangot is adva, hiszen már önmagában a korrogás is vadász-szívet melengető.

Sajnos, csak szerelmi mámorban kergetőző kacsák szelték az égboltot,  a vacsoracsillag feljöttekor  pedig denevérek kezdték esti cikázásukat. Az erdő homályából egy bagoly elnyújtott  "huhukolása" jelezte, hogy vége a szalonka idejének, ma sem jöttek a randevúra, ki tudja miért.

Csodálatos és még mindig sok rejtélyt hordozó madárka a szalonka. Amikor már azt hinné az ember, hogy kitapasztalta, valami összefüggést talált az életmódjában, vonulásában, akkor az eddigiek semmivé válnak, újból lehet találgatni. Olyan ez, mint a szerelem !

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.