Megjelent az "EB A VADÁSZ KUTYA NÉLKÜL" címü könyv
Banya-baj.
2012.04.12. 20:03
Megöregedni - általam nagyon nem szeretett szóval - szép korúnak lenni nem érdem, nem dicsőség, csak egy jól, vagy rosszul kezelhető állapot. Kétségtelen, az évek múlásával az élettapasztalat gazdagodik, de szellemi frissesség, olvasottság, rendszeres tanulás és agytorna hiányában az elbutulás borítékolható.Pláne, ha eleve kevés volt a tarisznyában.
Az idős kor nem jogosít fel semmire. Vitákat nem lehet úgy lezárni, hogy csak azért van igazam, mert én idős vagyok. De viselkedni sem lehet a korral visszaélő módon. Nem értem a televízió hírmondóját, aki egy "szegény 65 éves nyugdíjast" - aki nem mellesleg verte a bírói pulpitust, meg "szarnak" titulálta a bíróságot - védelmébe vett a csúnya hatóságokkal szemben. Könyörgöm, a 65 évesnek is csak annyi joga van, mint a húsz évesnek .A tiszteletet nem elég elvárni, adni is kell. Kortól függetlenül !
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Paci-ens 2012.04.13. 08:19:18
Megöregedni biológiai tény, és egyben különleges lehetőségeket kínáló élmény is.
Emlékezz vissza, amikor először szólítottak "bácsi"-nak.
Nekem a horgasinam rogyott meg!
És ez csak egyre gyakoribb lett!
El kellett gondolkodnom, hogy hogyan tovább, mert amíg még, mindig húsz évesnek gondoltam magam, a testem követte az életkoromat.
Igaz már nem mindenben megyek elé a kihívásoknak, de hozzád hasonlóan eleget teszek a húszéveseket is kipróbáló erődemonstrációknak (itt- ott)
sikerrel.
(emlékeztetlek a nagy mátrai "a nő utáni futás" produkciódra).
Te sohasem leszel szép korú, mivel csúnya vagy, hozzám hasonlóan, amit a rólam festett képed is bizonyít.
Minket a múlt vezérel a jövő irányában, és a tapasztalatok birtokában "szép" korunkra megtanultuk, hogy melyik korosztályt hogyan kezeljük.
Ez igazán az unokáim megszületése után,tudatosult bennem.
A fiam dzsozsó-jában engem már mint nagypapát fogadtak el,főleg a kulcscsont törésem után.Már nem akartak legyőzni, hanem elfogadtak egy fogadóképes vállalkozó szellemű partnernek.
Ettől kezdve nagyon sok gyereknek tudtam segíteni különböző problémákban, mint te a birkózóknak.
Ez a 65 éves nyugdíjas akinek a történetét szerencsém volt nem látni a tegnapi híradóban, mivel olvastam.
De Ő az aki lelki szegény, és ez nem különbözik a húszéves korától is.