Ha már szóba került a szenvedély  - ami sokszor a józan ész határait is feszegeti - beszéljünk róla egy kicsit. Most hagyjuk a "káros" szenvedélyeket, a dohányzás, az ivás, a drog, stb. önpusztító hatását, ahol a szenvedély felülírja az akaratot, hiszen vannak "jótékony" szenvedélyek is. Ilyen kategória a vadászat is. Gyorsan hozzátenném, hogy nem törvényszerűen és csak keveseknél. A vadászok jó része alkalmi vadász, csak akkor vadászik, ha minden kényelmi feltétel adott, lehetőleg minimális saját befektetéssel, garantáltan gyors a siker. Sok pénzel ez könnyen megvalósítható.

A vadász-szenvedélynél lehet hivatkozni "ősi" génekre, amik a lét- és fajfenntartás hordozói, de igazából ezek a múltbéli üzenetek, mára már igencsak elcsitulhattak, a civilizáció áldozatai lettek. Valami kis szikra  lappanghat ugyan bennünk, ami szerencsés esetben és lehetőségek birtokában, újra szenvedéllyé válhat.

A szenvedély lényeg lehet az, hogy nincs rá racionális magyarázat. Egyszerűen az egyik vadászban felszínre tör, a másikba nem. Nagyon fontos hozzátennem, hogy az igazi szenvedélynek nem célja az esztelen öldöklés. A szenvedély része a természet szenvedélyes szeretete is, annak védelme, a vadon élő állatok etetése, gondozása...és még sorolhatnám.

A szenvedély egyben fantasztikus  hajtóerő is, ezt saját magammal bizonyíthatom, mert ez visz előre a hetvenedik évemben is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.