A csillagoktól díszített sötét égboltból egy magányos liba elnyújtott - "gang-gang" - hangja szállt alá, akaratlanul is az ég felé fordítva az arcomat. Hol lehet, merről jött és hová tart - de erre csak egy lassan távolodó, fáradt gágogás volt a felelet.

Csodálatos, hogy milyen tájékozódó képességgel rendelkeznek ezek a madarak. A navigáció több módját is használják, aminek az a lényege, hogy a Napot, a csillagokat, a Föld mágneses terét, de a tapasztalatot is úgy használják, hogy a repülés navigátorai is megirigyelhetik. De az időjárás változást is hamarabb tudják, mint azt Németh Lajos mondaná, biztos időjárás változás lesz, ha megjelennek a libák. Ahogy a messzi északon zordra fordul az idő, elindulnak Dél felé, húzva maguk után a kemény hideget.

A tegnap hallott liba - vadász nyelven - szállás-kereső liba volt, ami azt jelenti, hogy egy öreg, tapasztalt gúnár járja be a területet, meggyőződve, hogy minden rendben van, hozhatja-e a csapatot. Azért azt nem bánnám, ha még egy kicsit késne a hideg, meg a köd, ugyanis muflonokkal lenne randevúm a Mátrában.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.