Hatvan felől Gyöngyösre érve, igen csúf  tízemeletesek között visz az út, egészen a Mátrafüredi elágazásig.  Ha a Mátra felé vesszük az irányt, akkor  átautózunk a belvároson, érintve a buszpályaudvart, a piacot, üzleteket, hivatalokat, a híres Orczy kastély kertjét őrző kupolás őrtornyot, a kissé kaotikusan parkoló autókat, szóval élettel teli ez a városrész.

Ahogy kiérünk a városból, a Mátra vonulata magosodik elénk, az út látszólag szelíden emelkedik, de az autó nem így érzi, kéri a kisebb sebességi fokozatot. Az út mellett a kisvasút sínpárja kanyarog, ott ér véget, ahová tartok, Mátrafüreden, az Abasári útnál.

Egy gyors ebéd és délután kettőkor már a Tekeres hegy oldalában kapaszkodok a Kertecske nevezetű helyen lévő les felé, ahová Gyuri vadőrrel - régi cimborával - ülünk ki, muflonlesre. De nem fogok haragudni, ha esetleg disznók teszik tiszteletüket a lesnél. Szeretem, ha válogathatok. Lesz majd rá módom, de erről majd legközelebb.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.