Ha jól értettem, az volt a kérdés egy hozzászólótól, hogy mit húzzon fel a téli vadászatokra - mármint fázás ellen. Röviden annyit is mondhatnék, hogy mindent, ami a szekrényben van, de azért ez nem ilyen egyszerű. Igazából nincs séma, van a ki fázósabb - mint én is - van aki nem. Erős mínuszokban már ragaszkodom a népmesei számokhoz, ugyanis éppen hét réteg van rajtam. De induláskor még fele sem,  ugyanis a hátizsákomon cipelem a másik felét, amit akkor húzok magamra, amikor "felgallyazok" a lesre. Ez nagyon fontos, ugyanis ha gyalogláskor beleizzadunk a ruhánkba, már vesztettünk a hideg ellen.

Aranyszabály - ha fázik a lábunk - vége a vadászatnak. Tehát fontos a jó cipő és a leszsák. Gyerekkorom vadászatainak, egyik fontos kelléke volt a zsák szalma. A puskát vihettem, a zsákot Édesapám hozta, ettől úgy néztünk ki, mint amikor egy zsákos tolvajt kísér az alig tízéves csendőr. De azután milyen jó is volt a meleg szalmába dugni a lábunkat. Miután nincs új a nap alatt - ennek a szalmás zsáknak lett a kései utóda a leszsák.

Talán annyit lehet zárszónak mondani, hogy az öltözködést a gyakorlat hozza magával. Ha meg nagyon fázunk, haza kell jönni és egy jó bögre forró teával zárni a napot. ( bor is lehet a teában, sőt....!)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.