Ki az, aki szívesen magára veszi a "nem normális" jelzőt? Nem kell találgatni, a vadász. Mert ugye úgy szól a  lassan klasszikussá érő mondás, hogy a vadász akkor indul  vadászni, amikor a normálisok otthon maradnak.

Két napja esik, hol jobban, hol kevésbé, mindehhez társul a hideg szél, szóval cudar idő van. Az erdei út, ingoványos részeit, a lehulló levelek békés avarnak álcázzák, de azonnal kiderül az igazság,  amikor "hasig" süllyed benne az autó.

Két zsák takarmánnyal vágtam neki az erdei útnak, amitől az autóm hátulját szinte a sárban húztam. Le a kalappal az "orosz csoda" előtt,  tette most is a dolgát. Már majdnem a tisztásig értem - ahová a takarmányt szántam - amikor egy méretes kidőlt fa torlaszolta el az utat. Olyan méretű, amit elvontatni nem tudtam, elvágni meg pláne, mert ahhoz fűrész kell.

Tehát se előre, se hátra. No, most mutassad mit tudsz, öreg harcos - és nekiugrattunk a fának. Az első kerekek simán vették az akadályt, a hátsók - a nagy teher miatt - csak másodszorra. Ennek már derekas hangja volt, zitty, meg zutty, de sikerült. Sikerült átjutnom, de a kipufogóm leszakadt. Nem kicsit, nagyon !

Hogy szól a mondás? Ahol gyalulnak, ott hull a forgács.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.