Három a magyar igazság!

2016.03.18. 09:10

A vadászatok üteme, azaz gyakorisága olyan, hogy a leírásra váró történetek egymás sarkát tapossák, egyik előzi a másikat, avagy fordítva, ahogy éppen az emlékeimből előhúzom őket. Ez az esemény is, amit most írok, már három napos, de így legalább egy kicsit letisztult.

Szeles, kicsit áprilist idéző bolondos idő volt, ami azért fontos, mert a vadászembert a szél irányítja. Milyen irányból fúj és ha én ide, vagy oda ülök, jó lesz-e a szelem, vagy sem. Ezen a napon is hezitáltam két les között, azután a megszokott fenyvesbéli lesre ültem, hátha....! Úgy gondoltam, hogy a kabát alá is bebújó hideg szelet, csak a bélelt, de "susogós" kabátommal tudom kivédeni, aminek még lesz szerepe a történetben. A lestől alig harminc méterre van a szóróm, mögötte, jóval hátrébb, a fák takarásában pedig egy dagonya. Ezeknek a távolságoknak csak annyiban lett szerepük, hogy a kabátom susogását - szélcsendben - egy süket disznó is meghallotta volna. Először minden rendben ment, fújt a szél, a pipám füstjét is sodorta a "hátam mögé", szóval jöhetett a disznó. Azután a helyzet kezdett rosszabbodni, a szél elcsendesedett, sokszor szinte megállt, a füstkarikák is a fejem körül keringőztek. Ajjaj, szar a helyzet, állapítottam meg szakszerűen.

Közben a erdő is kezdte magára húzni a sötétet, már csak a fák körvonalai sejlettek, amikor a dagonyában egy fekete test jelent meg. A keresőtávcső "megmondta" az igazságot, egy jókora kan ült a dagonya sarában. Nem lehetett mást tennem, hiszen  az erdőre telepedő sötét, perceken belül, mindent el fog takarni, ha meg mégis előbbre jönne a disznó, egészen  a szóróig, akkor viszont azonnal kiszúrja a hangoskodó kabátom hangját. Döntöttem ! A céltávcsőben megkerestem a homloka közepét és elengedtem a golyót.

Szinte visszaült a sárba, egyet sem mozdulva. Közben, a rám boruló esti sötét azt is jóságosan eltakarta, hogy fülig ér a szám a boldogságtól. Már a zseblámpám fényében örömködtem a szép kannak. 

Na komám, három a magyar igazság!  Kétszer te győztél, most én .

A bejegyzés trackback címe:

https://acelcsaba.blog.hu/api/trackback/id/tr938489438

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Az angol beteg 2016.03.19. 08:45:49

Gratulalok a vadaszati sikerhez doki!:)
A szakszerűen szar helyzet előnye hogy hugyozni azt nyugodtan lehetett volna csak hogy tovabbvigyem a lírai vonalat.

Acél Csaba · http://acelcsaba.blog.hu 2016.03.19. 13:05:13

@Az angol beteg: adott helyzetben nagy kérdés, hogy melyik funkciót végezze az ember, esetleg mindkettőt egyszerre. Mondhatni, nincs öröm "váladék" nélkül !
süti beállítások módosítása