Az erdőben a szúnyogok vették át a hatalmat, pirinyó testük, tenyérrel könnyen elmázolható karosszériájuk ellenére, az erdő rémei lettek, mert tömegesen támadnak, lehetetlen ellenük védekezni. Szegény vadak nem is nagyon tudnak, csak a késői órákban mozdulnak, a nappalokat valahol elbújva töltik. Ezek a szúnyogok már olyanok, hogy a magamra locsolt szúnyogriasztó sem rettenti vissza őket, kicsit fanyalognak a büdös szagról, azután vígan nyomják a fullánkjukat és szívna, szívnak.

Van egy csodamasinám, ami egy szúnyogriasztóval átitatott lapocskát párologtat, de ebben az évben még ez sem az igazi. Megszokták volna, nem tudom, de a végeredmény az, hogy menekülni kell, mégpedig elég vicces módon, egy letört ággal hadakozva, eszelősen csapkodva magam körül és szinte úgy ugrok be az autóba, persze magammal hurcolva jó pár mindenre elszánt vérszívót. Nos ezeket azután szépen le kell vadászni, mert egyszerűen megőrjítenek.

Alig várom, hogy az estére ígért szélvihar móresre tanítsa őket és elsodorja az egész bandát a jó büdös...ba !

Gondolom ezzel a vadak is egyetértenek !

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.