A reggeli csepergő eső, a fekete felhőket kergető áprilisi szél sem tudott eltántorítani a tervemtől, horgászni fogok ! Halasztást nem tűrt a tervem, ugyanis az előző nap vásárolt csontkukacok nem igazán "tartósak", frissen hatásosak a halakra, ami szintén szempont volt a döntésemben.  Arról nem is beszélve, hogy szezonnyitó pecáról volt szó, mármint részemről. Horgásztam én már komoly esőben is, ráadásul eredményesen. 

Jó döntés volt, az eső elállt, a szél is csendesedett kicsit, bár a pipám meggyújtásához egy terebélyes fűzfa mögé kellett simulnom, hogy beinduljon. 

Az első fél óra eseménytelenül telt, már éppen kezdtem unatkozni és a tó felett repülő kacsákra "virtuális" lövést leadni, amikor nagyot koppant a kapásjelző és a botom  elindult a víz felé. Magamhoz képest villám gyorsan ( valójában nyögős tápászkodással) kaptam el a botom, közben  - csak úgy magamnak morogtam - hogy korai lenne a fürdés, ha ugrani kéne a bot után.  Nem gondoltam, hogy egy vátesz veszett el bennem - de erről később.

Különösebb izgalmak nélkül került  szákba a két és feles ponty, egy halászlé szép reményét megvalósítva. A biztató kezdést, gyenge folytatás követte, kisebb kapások, megszökő halak. Azután egy jóképű kárász tette tiszteletét a horgomon, akihez még a merítőszákot sem vettem elő, gondoltam elég, ha csak a zsinórral emelem ki. A szájába akadt horog csak a köves vízpartig tartott ki, ott a hal leakadt és félig vízben, félig szárazon vergődött. 

Gondoltam, mellé guggolva kiszabadítom és visszadobom, ne szenvedjen. A tó széle sáros, csúszós volt és ráadásul köves és meredek, ami az álmoskönyvek szerint sem tesz jót a stabilitásnak - ennek  eredménye az lett hogy a hal pozícióját vettem föl, én is félig a vízben  félig a szárazon térdeltem és mint győzelmi jelvényt tartottam a kárászt a magasba. Miután a hal kiröhögte magát, egyet csapott és máris a helyén volt, de én ezt már nem tudtam ilyen sebességgel megtenni a saját közegemmel. Magyarán szólva, nem volt egyszerű kimászni a "szárazra", a saját éltető elemembe.Epilógus !  Még hogy a horgászat egy "békés" sportág? Ha az ember "jól " csinálja, van izgalom dögivel ! 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.