Siet a természet !
2019.07.17. 14:31
Nem vagyok egy türelmetlen vadász - mivel számomra az is vadászat, ha nem kell zsigerelni - de az idei őzbakra, már több mint huszadik alkalommal indulok neki.Megalapozott bizakodással, mert innen-onnan jöttek a hírek, hogy az idén korábban lesz az "őznász", mint ahogy minden előrébb tart a vegetációban is.
A kalászosokat gyorsan elnyelték a mohó kombájnok, sok helyen már a tarlóhántással is végeztek, hiszen a modern csodamasinák nem ismernek irgalmat, hipp-hopp az előző nap még kiváló búvó és étkezőhelyből, ragyás tarlót gyártanak.
Ennek az az előnye, hogy ami eddig láthatatlan volt, az láthatóvá válik, az őzek sem értik a változást, és abban a hitben, hogy még mindíg takarásban vannak, a tarlókon felejtkeztek.
Az eddigi hagyománnyal szakítva, ezen az estén nem lesre ültem, hanem egy kicsit kőrbenéztem az erdők közé ékelődött kisebb-nagyobb tarlókon, hátha....!
A z űzekedésről érkező hírek igaznak bizonyultak, mert sorra-másra kergetőző őzpárokat láttam, sőt, még azt is hagyták, hogy távcsővel bírálgassam őket. Egy reményteljes öreg bak türelme azért hamar elfogyott és mielőtt lőhettem volna, beugrott az erdőbe. A sutája meg követte !
Alig fél óra múlva kanyarodtam vissza erre a részre, és a két őz, mintha mi sem történt volna, újból a tarlón kergetőzött. Most már én voltam a gyorsabb !
Nagyon jó kilövés ( nem szakmabelinek mondom ez selejtet jelent), mert egy öreg, visszarakott bak feküdt a terítéken !
Eddigi vadász pályafutásom alatt, július közepén még sosem lőttem űzekedő bakra.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.