Advent napjait éljük, amikor azt talán még tudjuk, vagy hagyományként őrizzük, hogy minden héten egy újabb gyertyát kell gyújtani, mivel egyre közeleg a Karácsony,de közben azon idegeskedünk, hogy egyre fogy az idő, amikor még ajándékot tudunk vásárolni az embertömeg közepén. Sajnos, az advent igazi jelentését - a várakozást - elnyomja a"kinek mit vegyünk" nyomasztó kihívása. 

Vannak számomra szép példák, például a skandinávoknál, ahol nem tárgyi ajándékokat adnak egymásnak, hanem valami saját terméket, ami lehet akár egy rajz egy dal, vagy egy tál sütemény.

Első kőrben ugyan sikerült leredukálni az ajándékozást, miszerint csak az unokák kapnak. de ez semmivel sem könnyebb, hiszen a korábban bevált ajándék forma a könyv, okafogyott lett, az Y,Z generáció nem könyvből olvas. Nem is ismeri. 

Nos, akkor mit lehet adni? Játékot ? Amiből van már egy ovodára való, vagy "praktikusan" pénzt? - aminél lejjebb már nem igen van ötlet. Szóval advent van, várakozás, és igegeskedés. A fenébe, mennyire eltorzította a társadalom - élen a karácsonyból meggazdagodó multikkal - ezt a csodás ünnepet. Illetve lassan mindent, mert másról sem szól, mint erőn felüli költekezésről és a sok fölösleges cucc felhalmozásából. 

Miközben klima katasztrófa van, még mindíg többet herdálunk, mint a bolygónkra tett lábnyomunk mérete.

Szóval nézzünk csak magunkba !

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.