Ha nem elég sűrűn írok,  máris fáradnak az olvasók, a mai rohanó világban minden gyorsan zajlik, a komótos írogatás avitt dolog, divatosan szólva, nem trendi ! 

A vadászíró dolga még nehezebb, a vadászati lehetőségek éppen úgy töppednek, mint ahogy a tavasszal még zöldelő növények aszalódtak sárgára. Egyik sem a múzsa barátja, agyforraló hőségben a túlélés a jelige, ráadásul én - hála Istennek - amatőr firkász vagyok, nem köt határidő, mint  a pénzért dogozó zsurnalistákat . Sajnálom szegényeket !

Azért - forróság ide, aszály oda - a vadászati lehetőségeknek egyik csodás fajtája most zajlik, ugyanis az őznász elkezdődött. Hát normális? - kérdenénk tőlük, de a szerelemnek nincs időjárási gátja, ha most van kedvük, hát rajta.

Két hajnal is már a vadászterületen ért, amihez három órakor kellett kelnem !  Így a "hát normális" kérdés nem csak az őzekre vonatkozik. Amilyen macera a hajnali kelés, annál több érte a jutalom, a pírkadat szépsége, az éjszakából kintfelejtkező vadak látványa, bőven kárpótol a zsörtölődő kelésért.

Javában zajlik az űzekedés, "boszorkány-köröket" futnak a bakok a suták után, sípra is jól reagálnak, de az a kiszemelt selejt bak, akire a  "fogam fájt"  nem mutatkozik. A fogam meg - a baktól függetlenül  - fájt, de ezen a napon már csak a helye ! 

Még egy személyes dolog - szokásomtól eltérően.  Ma van az öregek világnapja !  Hát Isten éltessen engem is !

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.