Múlt hét közepének reggelére a makacs köd megadta magát, elszállt, ki tudja hová. Naív a kérdés, de jogos, mert a ködből,  pára szokott képzőni, lecsapódni fűre fára, mindenre, de ez elmaradt, vadászat közben, a fölöslegesen felhúzott csizmámat félcipőre tudtam cserélni. 

Eddig ez jó volt, meg az is, hogy a Nap úgy sütött - szépen szólva, hétágra - mintha az előző napok bujkálását ma akarná bepótolni. A reggeli három réteg ruha, napközben egyre fogyott, délre ingujjá lappadt.

Szóval mindern adott volt - lett volna - a jó vadászathoz, "csak" egy valami hiányzott -  ami nélkül meg a vadászat egészségügyi sétává satnyul - ez pedig nem más, mint a fácánkakas. Nem kell ahhoz nagy tálentum, hogy ennek okát megtaláljuk, mert amikor a Kígyós csatornát is csont szárazon láttuk kanyarogni, akkor beláttuk, hogy a baj nagyon nagy.  

Ha nincs víz, nincs élet ! A napok óta tartó eső - mint Isten áldása - jótékonyan itatja a határt, de ez már c sak a következő év szaporulatában fog látszani, az idei apróvad vadászatokat elvitte az ördög!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.