Hogy is tartja a mondás, ami a szűkösségről szól? Vagy egy mai kisnyugdíjas életérzéséről?  Emígyen, " üres spejznak, bolond a háziasszonya"! 

Ez jutott eszembe akkor, amikor már órák óta jártuk a csontszáraz csatornapartokat, de egyetlen fácán sem rebbent.  A legnagyobb meglepetést a Kígyós csatorna okozta, amiben a korábbi években olyan szélesen folyt a víz, hogy nem volt tanácsos a túlpartra átlőni a fácánt, mert a kutyának  kellet jókorát úszni érte.

Mentő ötletként, a közeli szárító üzemben "randallírozó" parlagi galambok riogatásába kezdtünk, de nagy ravaszul a műanyag csaligalambok segítségével. Az üzem melletii vetésre raktam ki az öt élethű csalimadarat és vártam a csodát. Mármint azt, hogy puskacsőú elé kerüljenek a toronymagasan keringő galambok. Az eget néztem, de nem azt kellett volna. hanem a vadőr kutyáját ( Személyiségi jogokból a kutya nevét nem mondom )

Először a galambokat hordta el, végül a sporttáskámat, amiben a galambokat utaztattam. 

Ennél frappánsabb "záróra" nem is lehetett volna. Nagy a szegénység, amikor szegény kutyának a műanyag galamb apportírozása is nagy élmény ! 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.