Örök talány, hogy a sportokban a magyarok miért omlanak össze a végjátékban, nyert meccseket is tudnak elengedni. Csak sejtem, hogy ennek nagy része a túlzott elvárás. Az olimpia előtt mást sem hallottam, mint hogy hány érmet fogunk nyerni és ebből mennyi lesz az arany. Rohadt nagy súly a sportolókon, akik kudacnak élik meg, ha nem nyernének érmet. 

Ma este, a Kapás Boglárka úszó fogalmazta meg csodálatosan, hogy neki már az olimpiára kijutás is csodás öröm volt, élvezte az úszást és egyáltalán nem bánkódik a sokadik helye miatt. 

Nahát így kéne valahogy.  

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.