Ahogy ígértem, úgy is tettem! A következő gerlézés lőtt madarait  - amelyiket tudtam - felvettem, eltettem, hazahoztam. Igaz, a fárasztó nap utá se testem se lekem nem kívánta, de mégis nekiláttam a kopasztásanak. 

Az én gyerekkori emlékeimben a csirke kopasztása forró vízbe lógatással kezdődött és nagy büdösségel járt. A gerlét szárazon kell kopasztani és nagyon gyorsan megy. Pár mozdulat és kész.Ha a kész gerlesültre gondolok, akkor ez nem nagy áldozat. 

Nagyanyám meg büszkén néz le rám a mennyországból, hogy a "kisunokája" - vénségére - megtanult kopasztani.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.