Egy napba két vadászatot  - egy hajnalit és egy délutánit - beleszorítani, elég merész vállalkozás. A hajnai vadászat őzbak vadászatról szólt volna, ha a kiszemelt delikvens eljön a találkozóra. Immár hatodszorra próbálkozok, de valamiért nem jön össze. Illetve tudom, mert a tapasztalatom azt mondja, hogy amit nagyon akar az ember, az ritkán sikerül. 

A hajnali háromkor kelés "bearanyozta" a napom - kóvályogtam mint gólyafos a levegőben -  pedig délután gerlézésre voltam hivatalos..Ezek a leírt sorok bizonyítják, hogy túléltem . de soha többet ilyen "kettő az egyben" akciót.

Amikor a vadászat már szenvedés, abba kell hagyni!   

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.