Bevallom, szeretem nézni a ketrecharcosokat. Igaz,csak addig,amíg nem fajul el,már már kivégzésbe. De az arénában örjöngő tömeg legtöbbször ezt igényli.Éppen úgy, ahogy a római gladiátorok küzdöttek, egymással, vagy egy kiéheztetett oroszlánnal.

A ketrecharcoknak több vállfaja is létezik, ha tiltják is, de akkor is csinálják, például,sarkantyúval felszerelt kakasokkal, vagy ölésre idomított harci kutyákkal. 

Szóval a küzdőtér változatos, de egy valami nem, mégpedig a felajzott tömeg. A kínossá váló lelkiismeretet pedig be lehetett csomagolni egy küzdősport elnevezésbe. Az már mindjárt más ugye, ha "sportból" törünk,fojtunk, rúgunk! 

Egy többször, ájulásig kiütött  szerencsétlen flótásnak, nem sok ép agysejtje marad öregkorára. Pénze lesz, de nem tud majd róla. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.