Nem érti a magyar rendőrség, hogy miért a közutálat, ha békés közlekedőket vegzálnak, miközben volna más dolguk is. Ehhez egy adalék. Öreg terepjárómmal ballagtam az országúton, ha jól emlékszem nem vadászatból, hanem pecálásból jövet. Egy rendőrautó jött mögöttem, hosszú kilométereken át, de nem csak miatta tartottam be a sebességkorlátot, egyébként se bír többet a hűséges vasdarab. Már majdnem a falumba értem, amikor villógót bekapcsoplva, szirénázni kezdett. Miután közelben távolban nem volt más közlekedő - gondoltam nekem szól. Két fiatal rendőr - nem mellesleg az unokáim lehetnének - bejelentette, hogy gépjármű ellenőrzés, kérik a papírokat. Nyilván odaadtam, de azért rákérdeztem, hogy mivégre a szigor. Valamit motyogtak, hogy a vadszállító rács, az nem szabályos. Mondtam, hogy az, mert műszaki vizsgán is megfelelt az autó, stb. de nem ez a lényeg. hanem az, hogy rádión bediktálták a nevem, a kocsi rendszámát és kb. tíz pecet vártunk arra, hogy a központi nyilvántartóból visszaigazolják,  nem áll körözés alatt az autóm. Csak zárójelben jegyzem meg, ezt az autót soha nem lopnák el, legfeljebb az ócskavastolvajok.

Szóval álltunk álldogáltunk a villogó fényben, miközben sorra húztak el mellettünk a falumba tartó autók. Mondtam a "közegeknek", hogy mire hazaérek, már az lesz a hír, hogy  letartóztatták a fogorvost. Egyszerűen unatkoztak és úgy gondolták, hogy hasznosan töltik ki a munkaidejüket. Miközben ellopják a fél országot, két életerős rendőr, szórakozott. Szolgálunk és védünk? Inkább a címbéli változat az igaz.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.