Kétnapos verseny, országos és légfegyverrel. Csinos kis város a Mátra lábánál meghúzódó Gyöngyös, azt hiszem úgy is szokták nevezni, hogy a Mátra kapuja.A versenyről és az én szereplésemről nem akarok írni, nyilván, ha megnyertem volna, most leírnám, de ettől éppen olyan messze voltam, mint Pécs Gyöngyöstől.

Másról írnék. Először is, az új autópályáról, amitől teljesen el vagyok bűvölve, mert eddig, ez az út, majdnem hat órás volt, keresztül a Jászságon. Nagy baj azért az, hogy bárhová akar menni az ember, akkor először Pestre és onnan tovább, de így - jókora kitérővel is - alig három órásra szűkült a menetidő. Eddig minden szép és jó, de most jön, illetve jött a feketeleves. A szállásunk a Mátrafüredi campingben volt lefoglalva. Bevallom, én még ilyen lepukkant, koszos, mocskos szállást nem láttam. Mindez a Mátra szivében egy túristák által sűrűn látogatott helyen. Valahogy ez az igénytelenség és a falumban eldobált szemetek egyazon tőről fakadnak. Nem érezzük sajátunknak ezt a kis országot és benne a szűkebb lakókörnyezetünket. Megszoktuk, hogy mindíg mások takarítanak utánunk. Ennek most vége, amit eldobunk, tönkreteszünk, stb. az úgy is marad. Szégyenünkre. Használjuk, lakjuk az egyre szűkösebb életterünket, de nem teszünk semmit az egészségéért. Így pedig "feléljük" és gyógyíthatatlan beteg lesz.

Végül, van egy bevallanivalóm. Ebben az ominózus campingben is majdnem ugyanazok voltak a szobatársaim, akik a Miskolci versenyen, ahol a horkolásukat minősítettem, mindenféle oroszlános jelzővel. Hároman is állítják, hogy én sem maradok el tőlük egy decibellel sem. Tehát, cimborák, bocsánat, de valljátok ti is be, hogy ami szép, az szép! 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.