Megjelent az "EB A VADÁSZ KUTYA NÉLKÜL" címü könyv
Borok .
2011.01.15. 15:49
Az előző vadászbejegyzésem utóéletében, borokról esett szó, meg egy kérdés, hogy szeretem-e "őket". Nem elírás a megszemélyesítés, a szép borok nőneműek. Már magában ez a jelző is, de még gazdagíthatjuk a gyümölcsös illatok, az érett, telt, harmónikus ízek, stb. véleménnyel - ha jó a bor. ( és szép a hölgy, bár a testes jelzőnek nem hinném, hogy bárki örülne, a borokon kívül )
.jpg)
A szocializmusban - tisztelet a kivételnek - a borászat, egy-két nagyüzem priviégiuma volt. Ipari módon és méretekben -tanult borászok segédletével - kotyvasztották a mindenféle borokat. Volt egy nagyjából szőlőből készült alapanyag, amiből olyan bort pancsoltak, amilyet akartak. Csak aroma kellett hozzá, meg cukor. Csak egy példa. Így lehetett abból a pár tőke Balatonfelvidéki szürkebarát tőkéből, ezer liter számra, még exportra is gyártani.
Jómagam is hosszú utat jártam meg "borügyben". Kétféle bort ismertem, a sokat, meg a keveset. Jósorsom hozott össze nagy szakértelmű, mitöbb lelkes borászokkal, Villányban és Szekszárdon. Borbemutatókon vettem részt, megtanítottak ízlelni, véleményezni és élvezni a borokat. Mint mindenben , a borászatban is érvényesülnek divatirányzatok, az egyik ilyen a barriqolt bor. Aki nem tudná, az a tölgyfa hordóban érlelést jelenti. Ettől lesz a bor olyan, amilyen, de nem az én kedvemre.
Az én borideálom a szekszárdi Kadarka. Könnyű, száraz, de mégis selymes, hosszú bor, egy jó vaddisznósült mellé való. Egészségünkre !
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Az angol beteg 2011.01.15. 22:46:19
A bor és szép hölgy párosítás nagyon tetszetős igen. Mert mi is a bor? számomra nagyon sokat jelent. Nagy és időtlen adagot közvetít (a lótartás mellett) az emberi lélekből. Véleményem szerint nagyon beszédes, hogy ki milyen bort szeret. Árulkodik a vérmérsékletről, belső szenvedélyekről, vágyakról. Egy jó bor valóban olyan mint egy szép hölgy....hát még együtt a kettő:-). Részemről abszolút vörösbor párti vagyok és azon belül is egyértelműen száraz-kedvelő. A fehér bor az én lelkemnek kicsit lágy, de egyáltalán nem lenézendő!! Szekszárdi Kadarka nagyon jó választás! Nem vetem meg a bariqolt borokat, sőt a Cabernet Franc egyik kedvencem. Talán kicsit hűtlen vagyok vörösbor tekintetében, mert mindegyik fajta sajátos zamatával ránt ízletes, szenvedélyes mámorába. Azonban a Merlot mindig prioritást élvezve ránt magához! Savignon és Portugisier szépen kényeztetnek...és egyértelműen a Villányiak küldenek ágyba:D Fehér borból is ittam már ízleteset, emlékezeteset, de a vérem annál forróbb és színesebb, hogy fehérrel lágyítsam...elnézést ha másoknak nem ez a véleménye és fehérpártiak.
Paci-ens 2011.01.16. 06:24:52
Valóban, a borok királynője a vörösborok közül kerül ki, kinek-kinek az ízlése szerint.
Én is a vörösbort kedvelem, de mindenek előtt, a saját termésűt, amit nem mindenki iszogat örömmel, mert sajátos száraz tájjellege van.
A borászatba, úgy csöppentem bele, mint Pilátus a krédóba, de az évek során, saját hibáimból tanulva, már iható a borom!!!!!(Tesó!ha cáfolni mersz viszek egy demizsonnal)
Az említett vörösborok igen ízletesek, de, árban meg sem közelíthetik a bicskei rettenetes (fehér), és a bicskei borzasztó (vörös) bekerülési árát.
Szüret után kiszámolva a termelési költségeket, literre vetítve csillagászati összeg jön ki, ami cáfolja, azt a hiedelmet, hogy a jó bornak nem kell cégér, csak tömött pénztárca!
Mellékesen megjegyezném, hogy vannak olyan étkek, melyek kísérésére vörösbort inni tiszteletlenség.
( francia vendéglőben az italos pincér ki sem hozná)