A horgászatban sem szabad számolgatni. Mármint a kiadásokat. Ha minden bot, orsó, már bevetésre kész, akkor kellenek még az "egyebek". Etetőanyag, csalianyag, izesítők, aromák, csonti, giliszta - ha meg már a boltban vagyunk egy-két horog, ólom, stb. mert azok fogyóeszközök. Sitty-sutty, annyi-amennyi forint marad a halasnál. Ha az annyi-amennyit elosztjuk az egy alkalomkor megfőzött hal árával, kiderül, hetekig ehetnénk halat. Halat hallal.

Szóval nekem senki ne mondja, hogy a vadászat a költségesebb "sport". Node, mennyivel másabb íze van az általunk kifogott halnak! Élménnyel teli, amitől finomabb és ha szerencsénk van - netán valakit érdekel -  még el is mesélhetjük a kifogását. Miután a corpus delicti a bográcsban gőzölög, még tódítani sem kell, ott rotyog az igazság. Na jó, a méreteken lehet egy kicsit nyújtani.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.