Viharos szél cibálta a nádat, még a lombjuk vesztett fák is hajladoztak. Az arcomon úgy éreztem, mintha motoron ülnék és közel a megengedett sebességgel haladnék.Az előrejelzés is 60 km-es szelet ígért, de szerintem ennél erősebb volt . Dániába "emigrált" orvos barátom mondta, hogy már jószerével mindent megszoktak, csak a folyton fújó szelet nem. Igaza van, nem is laknék ott semmi pénzért, mert a  viharos szél engem kifejezetten idegesít, aludni sem tudok ilyenkor, no meg a fácánvadászatot is jól megnehezíti. Az nem  baj, ha nehezebb a vadászat, legalább a fácánok is nagyobb eséllyel tudnak lelépni, hanem kiszámíthatatlanabb. Hol messziről kelnek, hol pedig meglapulnak és csak  az utolsó pillanatban - amikor a vadász már nem is számít rá - kapnak szárnyra és  a viharos szélre hasalva tűnnek el, olyan gyorsan., hogy lőni sincs idő. Vagy ha igen, annak jókora mögé -lövés az eredménye.Ilyenkor jobb is, hogy kikapja az ember szájából az anyukájára vonatkozó illetlenséget a viharos szél.

Hét kakast lőttünk, de keményen megdolgoztunk érte.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.