Ha Zetelaka felől megyünk -  az ugyanezen nevű  - víztározó felé, akkor kétfelé ágazik az út a nagy gát bejáratánál. Az egyik út Ivó felé vezet, a másik Varság felé .Ez utóbbi utat égbeszökő fenyvesek kísérik, mígnem egy hatalmas székelykapun keresztül bejutunk Varság "főterére", amit egy vegyesboltocska alkot.

Hegyek közé kanyargó völgyekben álló  házak, elszórtan, nagy távolságokra egymástól, szinte mindegyikhez hozzátartozva egy jó nagy darab erdő, vagy kaszáló. Ez Varság!  Azt mondják, hogy az alig nyolcszáz lakos, nagyobb területen él, mint a főváros, Bukarest. Utak is vannak, de azok inkább kőgörgeteges vízfolyások, ahol fő közlekedési eszköz a lovas szekér. Előre mondták, jó lesz vigyázni a kérdezősködéssel, hogy mi milyen messzire található, mert a Varsádi ember kétféle választ ad. Ha azt mondja, hogy "ehhol" - az legalább három kilométert jelent, ha meg azt, hogy "ahhol", az meg tízet.

Lehet "taxit" is rendelni. Ez nem más, mint egy szénaszállító hosszú szekér, két erős lóval előtte. Ilyen járművel lehet feljutni a Csorgókő vízesés mellett, a Tálasbércre. Persze, ha a ló nem kehes, mint amelyikre én kerültem.  Egyszerűen nem bírtam hallgatni a zihálását, inkább gyalogoltam mellette. Így azután ketten ziháltunk !

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.