Vico Equense, Nápolytól kb. 40 km-re van, Sorrentó felé. A városka neve szó szerinti fordításban "sík falut" jelent. Hát, köszönöm én az ilyen síkságot, ahol egyetlen  méternyi vízszintes sincs, csak lépcsők. De miért is lenne vízszintes, ( kb.20 000 lakossal ) amikor  - éppen úgy, ahogy Nápolytól Amalfiig az összes tengerparti város azt teszi, hogy a tengerből meredő sziklás hegyoldalba belapulva, ráépülve, nézegeti a Nápolyi öböl vizében visszatükröződő szépséges arcát.

A városka fölött, majdnem a hegytetőn áll  Szt.Ferenc hófehér márvány szobra, kitárt, áldásra emelt karjaival a várost védve. Mögötte, alatta, a Ferencesek temploma és kolostora már szerényebben simul a sziklák oltalmába, csodálatos pálmafák, fügefák és juharok barátságos oltalmában. 

Két éve halt meg itt egy Ferences atya, szobrának egy falba mélyített fülke ad helyet. A fülke melletti ajtó volt a csodatévő atya cellájának a bejárata. Ez az ajtó előtt fekszik két éve egy olyan kuvasz szerű kutya, a szemét le nem véve az ajtóról és a szoborról. Jönnek mennek az emberek, de a kutya csak fekszik és néz, várja a két éve elhunyt gazdáját.

 Az elhunyt csodatévő Szerzetes szentté avatása folyamatban van. Horribile dictu, a kutyája is megérdemelné. A hűség igazi csodája ez ! Kutyahűség !

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.