Még senki nem "találta fel" a kíméletes galambmentesítést, a hessegetésen kívül. Próbálkoztak már szöggel kivert párkányokkal, házak homlokzatát takaró dróthálóval, fogamzásgátló bogyókkal, fészekből kiszedett tojásokkal, stb de mindhiába. A galamb szapora és jól alkalmazkodik.  Elég nagy probléma ez, főleg ott, ahol mértéktelenül túlszaporodott és több a károkozása, mint a haszna. A városokon kívül, ilyenek a mezőgazdasági cégek, állattartó telepek, magtárak, istállók környéke, ahol kiváló búvóhelyük- , meg elég táplálékuk is van. Ezeken a helyeken a puskán kívül nincs más hatásos módszer. Városokban még ez sem.

Éppen egy ilyen telepre szólt a csütörtöki meghívás, gyéríteni kéne az ezres nagyságrendű parlagiakat. Délután kettőtől fél ötig  szólt a puska, potyogtak a galambok, mondhatom "gyérítettünk" becsületesen.

Ha valaki ódzkodna az ilyetén módszertől, akkor elmondanám, hogy én sem tartom ezt a napot vadász-napnak, csak lőgyakorlatnak. De, ahogy mondani szokták, a foglalkozása elérte célját -  mert több mint százötven - éhes csőrrel kevesebb dézsmálja már a tehenek kosztját.

Ha jól számolom - csak ezen a napon -  15 kiló kukoricával több maradt az állatok előtt.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.