Egy kis figyelmet kérek, füvek, fák, felhők, madarak és ti négylábúak is halljátok szavamat. Ne vegyétek prédikációnak, a magasles nem szószék, de ha már itt ülök, innen szólnék Hozzátok.Te is figyelj, kis szemtelen repce, ebben az enyhe télben túl nagy lett az önbizalmad, majd akkor röhögcsélj a szomszédoddal, ha méteres hó takar.

Nos, azt akarom mondani - az év első napján Nektek - hogy ebben az évben is igényt tartok Rátok!  A felhők játékára, a szél simogatására, a fű harsány zöldjére, a madarak énekére és rátok, négylábúakra is, legtöbbször csak látványnak, olykor bizony vadászsikernek. Valljátok be, azért sok kárt nem tettem bennetek. Tudom, a kondán belül gyorsan híre ment - nem kis vidámságot okozva  -  amikor minden cserkelő tudásom latba vetve, úgy  lopakodtam le a lesről, hogy nem zavartalak meg benneteket.  De nem lesz ez mindig így, szóval, csak óvatosan. Majd eldöntjük - abszolút korrekt módon - ki az ügyesebb. Ugyanis annak nagyobb a hozadéka.

Újév napja van, tele reménnyel, bizakodással és irántatok érzett féltéssel. Látjátok, hogy mindez milyen jól megfér egymás mellett?

Hát már csak ilyen egy öreg vadász lelke!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.