- Remélem, nem nyomlak, nem okozok fájdalmat, mert nem venném a szívemre, ha megharagudnál rám. Hidd el, ha eleinte ridegnek tűnök is, azt nem szándékosan teszem, egyszerűen ilyen a természetem. Tudom, a párom, a balos, az nyugodt, mert vele szemben nem támasztasz nagy igényeket, ő neked úgy jó, ahogy van. Hogy rohadna le a bőr a képéről. Mindig velem, a jobbossal van  bajod.  Most mondhatnám, hogy a te furcsaságaid, meg az előző életed miatt kell nekem most magyarázkodnom, hiszen valamikor a párommal egy platformon voltunk - ahogy most divatos mondani a seggnyalást. Ahogy te változtál - már megbocsáss, hogy kimondom, de orvosi eset lettél - úgy lettél egyre szigorúbb hozzám.  Tehetek én a te focizgató múltadról ? Meg arról, hogy csak velem, a jobbossal tudtál érvényesülni? Az meg ugye evidencia, hogy ami el tud romlani az el is romlik, ezért a jobb lábad - ha meg nem sértelek - inkább lópatához hasonlít, mint egy lábhoz.

Még élcelődtél is, hogy az elődömet éppen akkor kellett már kidobnod, amikor az a legjobb volt hozzád, csak öregecske, viseltes lett szegény. Boldog voltam amikor kézbe vettél és barátkozni kezdtél velem. Finom bőr szívemet melengették szavaid, amikor azt mondtad, ha én jó vagyok neked,  akkor a balos, már biztosan jó lesz. Ne is vesztegessünk rá több szót. Már most megígérem, neked, ha kapcsolatunk tartós lesz, én maximálisan igazodni fogok majd hozzád.  Óvni fogom minden léptedet

Beláthatod -  cipő létemre - ennél többet nem tehetek a bütykös lábadért.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.