Pech!
2015.09.13. 12:28
Akármilyen kedves vendég, három napig "untig" elég - szól a mondás. Vadászvendégre ez pláne igaz. Mert mi is történik ilyenkor, mármint a szeptemberi szarvasbőgéskor. Megjön a "kuncsaft", nagy reményekkel, kipihenten, telve reménnyel . Azután a szépen eltervezett vadászatot elmossa az eső, a hideg szél és az utak is járhatatlanokká válnak, szenved a vadásztató, a vendég, de leginkább az autó, a bikák pedig hallgatnak, pedig előző napon még mindenhol szóltak. Van aki hiszi, van aki nem.
Első nap még dolgozik a bizakodás, a második napon már lóg a vendég orra, a harmadik napon - amikor az eső után köd ül a tájra, teljes lesz a letargia. Nos, ekkor van már az "untig" elég tünet.
A hajnali kelések, az esti lesek sora - szép lassan felőrlik a testet, lelket, az ember már csak azt várja, hogy vége legyen. De azért sikeresen legyen vége !
Az én vendégem is, csak "majdnem" lőtt egy bikát. Csak éppen az volt a baj, hogy a vadász és a bika között volt még valami ! A sűrű köd.
Mire a hajnali Napkelte felemelte a ködöt, a bika eltűnt. A "majdnem" második fele lett igaz.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.